Ha egy PLC, érzékelők és hálózati eszközök egyszerre hibásodnak meg, a 24 V DC tápellátás kézenfekvő gyanúsítottá válik. Az azonnali csere helyreállíthatja a termelést – de az új tápegységet is tönkreteheti, ha a valódi hiba egy zárlatos terhelés, laza nulla, leoldott ági védelmi eszköz, túlmelegedett csatlakozó vagy túl nagy indítási igény.

A módszeres hibakeresés három kérdést választ külön: eljut-e a névleges tápfeszültség a tápegységhez, képes-e a tápegység terhelés nélkül előállítani a megfelelő feszültséget, és képes-e a teljes áramkör ezt a feszültséget üzemi terhelés mellett is fenntartani?

Kezdje a biztonsággal és a tünetekkel

Azonosítsa az összes energiaforrást, kövesse a telephely kizárási és kitáblázási eljárását, és az áramkörhöz, valamint a környezethez megfelelő névleges feszültségű mérőműszert és mérőcsúcsokat használjon. A hozzáférhető AC bemeneti kapcsok és a feltöltött kondenzátorok továbbra is veszélyesek lehetnek. Ha feszültség alatt végzett mérésre van szükség, azt szakképzett személyzetnek, az üzem jóváhagyott módszerével kell elvégeznie.

Mérés előtt jegyezze fel az állapotjelző LED, a szag, az elszíneződés, a ventilátor működése, a hőmérséklet, a kismegszakító állapota és a meghibásodott terhelések állapotát. A sötét „DC OK” jelző bizonyíték, de nem végleges ítélet. Egyes tápegységek kimeneti rövidzár- vagy alacsonyfeszültség-védelem esetén lekapcsolják a jelzőt, noha a belső átalakítójuk ép.

Meghatározott mérési pontokon mérjen, és rögzítse az elvárt tartományt, valamint a tényleges értéket.

A kimenet hibáztatása előtt bizonyítsa a bemenet megfelelőségét

Ellenőrizze az adattáblán a bemeneti feszültséget, a fázist, a frekvenciát és a kapocsjelöléseket. A tápegység kapcsain mérjen, ne csak egy upstream kismegszakítónál. A két pont között meghibásodhat biztosítéktartó, leválasztóérintkező, vezeték vagy kapocs. Egyfázisú egységnél a specifikáció szerint ellenőrizze a fázis–nulla vagy a fázis–fázis közötti feszültséget; ne feltételezze egy vezető színéből, hogy az a nulla.

Ha a bemenet hiányzik vagy a tűréshatáron kívül esik, haladjon visszafelé az ági védelemen és az elosztáson keresztül. Ha megfelelő, közvetlenül a pozitív és negatív kimeneti kapcsok között mérje meg az egyenfeszültséget. Ha csak az egyik oldalt méri a készülékház földeléséhez képest, rejtve maradhat a megszakadt visszavezető, illetve lebegő rendszerben félrevezető értéket kaphat.

Terhelés nélküli és terhelt eredményeket együtt értékeljen

A downstream áramkör biztonságos leválasztása mellett a megfelelő terheletlen feszültség arra utal, hogy az átalakító képes elindulni. Ha a feszültség csak visszakapcsolás után omlik össze, gyanakodjon túlterhelésre, rövidzárra, túl nagy kábel-feszültségesésre vagy nagy bekapcsolási áramú terhelésre. Az ágakat módszeresen kapcsolja vissza, hogy láthatóvá váljon a hibás szakasz.

Ha a tápegység terhelés nélkül tartja a 24 V-ot, de állandó terhelés mellett a kapcsain 18 V-ra esik, lehet, hogy áramkorlátozásba lép, alulméretezett, túlmelegedett vagy sérült. Ha a tápegység feszültsége továbbra is megközelíti a 24 V-ot, miközben egy távoli készülék csak 18 V-ot kap, vizsgálja meg a vezetékek ellenállását, a kapcsokat, a csatlakozókat és a visszavezető ágat.

A hozzáférhető mérési pontok segítségével összehasonlítható a forrásfeszültség és a terhelésnél mérhető feszültség, miközben áram folyik.

Az állandó feszültség nem tár fel minden hibát

Egy kézi multiméter átlagolhatja a kapcsolási hullámosságot, az időszakos kiesést vagy a gyors indítási feszültségesést. Ha a vezérlők újraindulnak, miközben a mért egyenfeszültség normálisnak tűnik, kövesse nyomon a PLC alacsonyfeszültség-diagnosztikáját, vagy használjon megfelelő névleges értékű oszcilloszkópot és differenciális mérési módszert. A hullámosságot a tápegység és a terhelés specifikációihoz mérje, ne alkalmazzon általános határértéket.

A hőmérséklet szintén számít. Számos DIN-sínes tápegység névleges teljesítményét csökkenteni kell a meghatározott környezeti hőmérséklet felett. A porral eltömődött szekrényszűrő vagy az elégtelen szabad tér csak többórás működés után jelentkező hibát okozhat. Vizsgálja meg a szellőzést, és mérje meg a terhelési áramot a legmagasabb ésszerűen várható hőmérsékleti körülmények között.

A csere kiválasztásakor vegye figyelembe a folyamatos terhelést, az átmeneti igényt, a redundanciát, a tartási időre vonatkozó igényeket, a rövidzár alatti viselkedést és a teljesítménycsökkentést. A tápegységek gyűjteménye segíthet az eszközök összehasonlításában, míg az upstream védelmi komponensek a kismegszakítók gyűjteményében találhatók.

Zárja le a munkát bizonyítékokkal

A javítás után rögzítse a bemeneti feszültséget, a tápegységnél és a távoli terhelésnél mért kimeneti feszültséget, az állandósult áramot, az indítási viselkedést, a környezeti hőmérsékletet, valamint a hibát okozó komponenst vagy ágat. Ellenőrizze, hogy a védelmi eszközök és a kapcsok megfelelően vissza lettek-e állítva, majd figyelje a rendszert egy jellemző üzemi cikluson keresztül.

A szerző véleménye: a tápegység cseréje csak akkor javítás, ha a meghibásodott tápegység volt a kiváltó ok. A professzionálisabb eredmény egy rövid mérési jegyzőkönyv, amely megmagyarázza, miért hibásodott meg, és bizonyítja, hogy az új tápegység nem lesz kitéve ugyanennek a körülménynek.